Legelső megjegyzésem, és ennél semmit nem tudok jobban hangsúlyozni: bármi dolognak a megértését jelenti mikor abból vicc lesz.
Ennek vannak minőségi fázisai.
A legmagasabb szintű megértés ezen belül: valami FELETT ÖSSZENEVETNI.
Az "összenevetés" a világon létező legszebb szó, két ember létező legmagasabb szintű tevékenysége.
**************
Az irodalomból itten most saját "műveimet" kettő példával szeretném "bevezetni".
Nagyon aktuális probléma jelen korunkban a hitelezés... Galla Miklós : "Bankjelenet" írása nekem segített eligazodni a pénzvilág anomáliái kapcsán.
Aztán még Örkény István: "Arról, hogy mi a groteszk" írását gondoltam még felvezetőnek.
*************
*************
*************
Galla: "Bankjelenet"
- Jó napot kívánok. Ezelôtt egy évvel betettem önökhöz haszonbank tiket-re 100.000 forintot. Most szeretném kamatostúl kivenni.
- Hogyne kérem. Önnek volt 100.000 forintja. Ezt itt hagyta nálunk egy évre. Igaz?
- Igen.
- Namár most. 100.000 hagyva egyre, az 60.000. Rájön a kezelési költség, az 15, márpedig 60 kezelve 15-ig az 30. Már csak 30.000 forintról beszélünk. Most nézzük tovább. Ha Ön ezt a 30.000-et fel akarja venni, akkor 30.000 felakarva az 28.500. Kilenc nap az átfutási idô és ugye 28.500 átfutva 9-el az 2.300 forint. Ehhez jön a 20%... Ön úgy kiszándékozik venni az egészet? Na hát akkor 2.300 kiszándékozva az 2.210.
- Ja, dehát nekem nem 2.210 jár, hanem 100.000 plusz kamat.
- Panasza van a kedves ügyfélnek?
- Hát persze.
- Hát akkor fáradjon a reklamációhoz!
- Már megyek is... Nézze meg a haszonbank tikettemet. Mennyi jár nekem?
- Természetesen 100.000 plusz kamat.
- Na ugye. Ezt most rögtön szeretném felvenni a pénztárnál.
- Jó, akkor kiállítom a csekket. Aszongya 100.000 plusz kamat az 120.000. Ez itt az elején egy pukkasztott egyes, marad 20.000. Annak a fele 10.000 és 10.000 rontva négyszer, az 2.300 forint.
- Mi az hogy rontva? Hát maguk átvernek.
- Márpedig 2.300 átverve 1-szer, az 2.210.
- Teljesen hülyének néznek. Kiforgatnak a pénzembôl.
- 2.210 ordítva egyszer az 2.110. Szíveskedjen a pénztárhoz fáradni.
- Hát ez hallatlan... Kedves pénztáros azonnal fizesse vissza az összes pénzemet.
- Lássuk csak: 2.210 kezdve 1-el, az 1.110. Ehhez hozzájön kétszáz-kalap-huszonöt forint jutalék. Plusz nyolcázhuszon-giliszta-három forint részesedési többlet. Az annyi mint: huszonharmincezer-háromezer-tapodtad-tíz-kettô. De ebbôl lejön a pókos 800, ami szívva egyszer, az marad a 70. 70 forint pedig szemrebbenés nélkül ötven. Tessék parancsolni, itt az ötvenese.
- Hát most mit csináljak ezzel az 50 forinttal?
- Helyezze el nálunk Haszonbank-tikettre.
********
********
Örkény: "Arról, hogy mi a groteszk"
Szíveskedjék terpeszállásba állni, mélyen előrehajolni, s ebben a pozitúrában maradva, a két lába közt hátratekinteni: Köszönöm.
Most nézzünk körül, adjunk számot a látottakról.
Íme, a világ fejtetőre állt. Férfilábak kalimpálnak a levegőben, visszacsúsznak a nadrágszárak, s a lányok, ó, ezek a lányok, hogy kapkodnak a szoknyájuk után!
Ott az autó: négy kereke a levegőben, mintha egy kutya a hasát akarná megvakargatni. Egy krizantém: keljfeljancsi, vékony szára az égbe mered, ahogy a fején egyensúlyozza magát. Egy gyorsvonat, amint füstcsóváján tovarobog.
A Belvárosi Plébániatemplom a két tornyán levő két kereszten levő két villámhárító hegyével érinti csak a földet. És amott egy tábla a kocsma ablakában:
(((( "" ... (az eredeti szövegben itten a "csapolt sör kapható felirat van fejjel lefele"))))
Bent egy dülöngélő vendég - fejjel aláfelé - elhozza sörét a söntésből. A sorrend: lent a hab, rajta a sör, fent a pohár talpa. Egy csöpp nem sok, de annyi se csordul ki.
Tél van? Hát persze! Hiszen felfelé szállingóznak a hópelyhek, és az égbolt jégtükrén lóbálózva iringálnak a korcsolyázó párok. Nem könnyű sport!
Keressünk most már vidámabb látványt. Ímhol egy temetés! Fölhulló hópelyhek közt, fölcsöpögő könnyek fátyolán át végignézhetjük, amint a sírásók két vastag kötélen fölbocsátják a koporsót. A munkatársak, ismerősök, közeli s távoli rokonok, továbbá az özvegy meg a három árva göröngyöt ragadnak, s elkezdik a koporsót hajigálni. Jusson eszünkbe az a szívettépő hang, amikor a sírgödörbe ledobált rögök megdobbannak és szétomlanak. Az özvegy sír, jajonganak az árvák... Milyen más érzés fölfelé hajigálni! A koporsót eltalálni mennyivel nehezebb! Először is jó göröngyökre van szükség, mert a porhanyósabbja félúton szétesik. Van hát kapkodás, lótás-futás, taszigálódás a kemény rögökért. És hiába a jó göröngy; a rosszul célzott rög visszahull, és ha eltalál valakit - pláne, ha egy gazdag, előkelő rokont -, kezdődik a vihorászás, a káröröm egészséges kuncogása. De ha minden stimmel - kemény a rög, pontos a célzás, s telibe találja a deszkakoporsót -, megtapsolják a dobót, derűs lélekkel térnek haza, és sokáig emlegetik a nagy telitalálatot, a kedves halottat és ezt a mókás, pompásan sikerült szertartást, melyben nyoma sem volt a képmutatásnak, a tettetett gyásznak, a hazudott részvétnyilvánításnak.
Kérem, szíveskedjenek kiegyenesedni. Amint látják: a világ talpra állt, önök pedig emelt fővel, keserű könnyekkel sirathatják kedves halottaikat."
Bejelentkezés
Hozzászólások
))))
