Művészettel kapcsolatos kérdések lenyűgöző tárháza, érdekesebbnél érdekesebb problémák - izgalmas felfogásban, és közérthető tárgyalásban.
Dr Tarnay László esztétika előadásai interneten olvasható, jól szerkesztett, áttekinthető formában.
1. A művészet mint keretezés
1.1. A flow élmény
1.2. Az AHA élmény
1.3. A kíváncsiság
1.4. A sémahasználat következményei
1.5. Bacon kockája
1.6. A relevancia elve
1.7. A sikeres cselekvés
1.8. A flow-élmény és az esztétikai tapasztalat
1.9. Környezeti specificitás
1.10. Különössé tevés
1.11. Organikus specificitás
2. Rend és ritmus
2.1. Ismétlődés és variáció
2.2. A parametrizáció
2.3. Az attraktor
2.4. A kulturális topológiai tér
2.5. Szimmetriatörő átalakulások
2.6. Az esztétikai feszültség időbeli elemei
2.7. Az esztétikai feszültség térbeli elemei
2.8. A szabálytalanság esztétikája
3. A térképzés fomrái
3.1. Kompozíció és dinamika
3.2. A kompozíció kognitív meghatározottsága
3.3. Az alaklélektan és a versengő értelmezés
3.4. Az előtér/háttér szerepe a térábrázolás
3.5. A középkori oszlopfők mint térképző elemek
3.6. Figura és ornamens
3.7. Szimbolizáció
3.8. Forma és figurális jelentés négyféle kapcsolata
II. A művészet biológiai és kulturális evulóciója
4. A művészet észlelésének formái: Szimbolizáció és megértés
4.1. A művészet evolúciója
4.2. Az exaptáción és a szexuális szelekción alapuló
4.3. A művészet lehetséges evolúciós történetei
4.4. A művészet és az elme párhuzama
4.5. A látórendszer szerepe a művészet befogadásában
4.6. Az érzékelés "szemcsézettsége˝
4.7. Szervi és környezeti specificitás
4.8. A neuro-esztétikai alapjai
4.9. Az esztétikai befogadás négy szintje
5. A reprezentáció története. Fikció és imitáció
5.1. Az elkeretezés mint a hasonlóság "eredete˝
5.2. Az imitáció mint a művészet egyik történeti forrása
5.3. A mimészisz arisztotelészi öröksége
5.4. A realizmus fogalmának történeti kritikája
5.5. Egy modern párhuzam: a hiperrealizmus
5.6. Az (ön)reflexió mint a művészet másik történeti forrása
5.7. A barlang-hasonlat
5.8. Az érzékek klasszikus hierarchiája
5.9. A platóni Nap öröksége
5.10. A fikció a lét és a természet egybe nem esése
6. A perspektíva kialakulása és felbomlása
6.1. A világ csak egy ablak
˝6.2. A fordított perspektíva
6.3. A perspektivikus kép mint a látógúla metszete
6.4. Az ókori térábrázolástól Bizáncig
6.5. A románkori szobrászat színpadias tere
6.6. Duccio, Giotto és az iránytengelyes térábrázolás
6.7. A középpontos szerkesztés kialakulása
6.8. A középpontos perspektíva "szubjektív˝jellege
6.9. A középpontos perspektíva felbomlása
6.10 Az Udvarhölgyek, avagy a perspektíva
7. A kert esztétikája
7.1. A kert fogalma
7.2. A kert fogalmának hiánya
7.3. A középkori hortus conclusus
7.4. A reneszánsz itáliai kert
7.5. A francia kert
7.6. Az angol kert
7.7. A kínai kert
7.8. A romantika és a japán kert
8. A fenséges esztétikája
8.1. Még egyszer az AHA-élményről
8.2. A fenséges fogalmának eredete
8.3. Az ész mint az őrület kizárása
8.4. A vadon és az utazás mint a fenséges forrása
8.5. Középpont és periféria
8.6. Kant és a fenséges
8.7. A túl kicsi, a túl nagy mint a nézőpont relativizálása
8.8. A kanti tisztelet és a képzelőerő "fenségessége˝
8.9. A fenséges etikai dimenziója
III. a művészi kifejezés formái
9. A verbális és vizuális elbeszélés elemei
9.1. A befogadás időbelisége
9.2. Lessing és a Laokoón
9.3. Vizuális narráció az ókorban: sorozatképek
9.4. Giotto és az időbeli szintézis
9.5. Az iteráció mint ikonikus értelem
9.6. Az ábrázolhatatlan ábrázolása: A kánaáni mennyegző
9.7. A vizuális narráció "perspektivikus˝ kizárása
9.8. Első elllenpélda: Vittorio Carpaccio
9.9. Második ellenpélda: Sandro Boticelli
9.10. Harmadik ellenpélda: Rafaello Sanzio
9.11. Ekphraszisz és metareprezentáció
9.12. A vizuális elbeszélés körkörössége
9.13. A szimbolikus vizuális narráció: Francois Wattea
9.14. A többrétegű vizuális narráció
9.15. A narráció mint metaszintű reflexió
9.16 A töredék és a képzelőerő "szabad˝ szárnyalás
10. Az esztétikai tapasztalat érzéki és etikai dimenziói
10.1. Az ikonikus "sűrűség˝
10.2. A látó látás és a képi értelem
10.3. Az indexikus látás és az optikai inverzió
10.4. A vizuális moduláció
10.5. A vizuális moduláció formái
10.6. Kromatikus "logika˝ és a képi észlelés
10.7. A filmi moduláció, avagy a tárgyak születése