Pemzli.hu -Válogatott festőművészek oldala-

Írta: szigetimarta - Dátum: 2013-01-23 06:21

Csak kicsi? Kár...

Az én egyik kedvenc zeném, és gyakran hallgatom festés közben. Igaz mások is jelezték már hogy nem értik ezzel a zenével hogy tudok a képre figyelni...

Írta: nordwick - Dátum: 2013-01-23 10:27

Ez egy nagyon érdekes kérdés. Miután már föltettünk egy csomó zenét, és volt róla szó is, nekem úgy látszik, hogy vannak kifejezetten "dolgozós" zenék. Ami mellett "jó festeni". Nem hogy zavarná, hanem még segíti is. ... (És természetesen ez mindenkinél más...tehát nem maga a zene "dolgozós zene" ) ... Más: ezek nem feltétlenül a "legeslegkedvesebb" zenék, nem a zenére figyelős zenék... Aztán van olyan is, hogy a két dolog egybe esik...

***
Aztán van még sok más "kategória", pl nekem az , hogy vannak teljesen zenei ihletésű képek. (ez már elég speciális dolog az előbbiekhez képest) olyankor természetesen nem tudok más zenét hallgatni míg festem a képet, sőt! azt a zenét sem hallgatom "direktbe", csak belül. Kívül csendnek kell akkor lenni.

Szerkesztette: nordwick - Dátum: 1970-01-01 01:00

Írta: szigetimarta - Dátum: 2013-01-23 10:56

Én például ha itthon festek mindig zenét hallgatva.... mindig más, sőt néha valamelyik zenei rádiót... de ha kint a tájban dolgozom akkor nem kell semmi.... főleg a Tisza parton ha kipakolok egy hajóba... szeretem a táj zajait... aztán ha gondolok egyet elalszom a stégen, vagy a csónakban.. még ha mellettem éppen nagy csobbanásokkal fürdenek is a többiek.... De ritkán vagyok egyedül, és a beszélgetés se zavar, ha festek... pont ilyenkor szoktuk a világot is megváltani

Írta: Attila - Dátum: 2013-01-23 11:19

Nálam mindig szól a zene mint a Twean Peaks-ben! De tényleg! Nálam nincs "dolgozós zene", csak zene van, általában vegyesen szólnak, de néha egy-egy albumot is meghallgatok és akkor szokott a pillanatnyi hangulatomtól függeni, hogy milyen előadótól. Amikor nincs kedvem zenét hallgatni alkotás közben, akkor berakok egy sorozatot és az megy.

Legutóbb pl. a Grimm sorozatot "néztem" végig rajz közben. Ezek a sorozatok pont jók erre.

Írta: szigetimarta - Dátum: 2013-01-23 11:31

Én kaptam párhangjátékot.... de az már kicsit megosztja a figyelmem, illetve a hangoskönyvek is többet vesznek el a képre figyelésből.... Ugyanis a beszélgetés az nem folyamatos, hanem ritmustalan, ahogy képre is hol jobban, hol kevésbé figyelek miközben készítem.... nem csapongva, hanem ahogy maga kép is számomra, hol jobban igényli a "megcsinálást", hol pedig lazább a készítés módja.... Ez nem azt jelent, hogy az egész szempontjából nem lényeges, de mindent nem szeretek teljesen kidolgozni a képen....

Írta: Attila - Dátum: 2013-01-23 11:53

Nekem egy Grimm egyfajta más érzést ad, elvonja a gondolataimat a való világtól, de ezt úgy teszi, hogy nem zavar alkotás közben.

Alkotás közben mindenképp egy másik világban találom magam, néha észre se veszem, hogy eltelt 6 óra. Ami pont ki tud zökkenteni, az a másik emberrel való kapcsolat, akár személyes akár online.

Írta: szigetimarta - Dátum: 2013-01-23 12:01

Az idő múlása nekem is így történik... de én szeretem ha emberek vannak körülöttem, semmiképpen nem zavar. Szerintem ebben benne van, hogy a művészeti sulikban az órákon is ott voltak mellettem a többiek... Néha a párbeszéd itt is úgy zajlik, hogy valaki kérdez valamit és negyedóra múlva jön rá a válasz....
Szerencsére nem vagyunk egyformák...

Ugye most nem alkotsz éppen

Írta: nordwick - Dátum: 2013-01-23 12:08

#10

Nekem kiemelkedően jó változat mikor vannak körülöttem mikor dolgozom. És beszélgetünk. Nem minden stádiumában a képnek. Vannak időszakok mikor ez teljes képtelenség.
Akkor egyébként a zene is az. Leginkább érdekes módon a VÉGÉN szeretem mikor vannak emberek, és beszélgetni közben, dolgokról, (a képről is)....
A születés egyes stádiumaiban nagyon zavar minden. A zene is egyébként. (Ha valaki volt már lány és született gyereke, és betettek zenét, vagy "apás szülés" volt számol be hasonló tapasztalatokról - amivel tudok azonosulni

)

Írta: Attila - Dátum: 2013-01-23 12:10

#11

Hát most ha elmesélném miket csináltam az elmúlt órákban.....jujj!!!

De mindjárt nekiülök az alkotásnak...remélem!

(ezt még Mártának írtam)

Írta: szigetimarta - Dátum: 2013-01-23 12:12

#12

Én amikor elkezdem a konkrét festést, előtte már vázlatokat készítek, fejben megfestem a részleteket... és előbb tartok mint a valós festésben... persze közben módosítok, mert belül valahogy másnak láttam a dolgokat

... és ha van valaki aki azt mondja. Hé... kívül sem olyan jó.... akkor kifejezetten hasznos a társaság...

Írta: Attila - Dátum: 2013-01-23 12:23

#13

Nekem nagyon határozott, ködös elképzelésem van arról, hogy mit fogok biztos talán alkotni. Na és ilyenkor az szokott lenni, hogy menet közben teljesen változtatok az eredetileg határozottan ködös elképzelésemen. És ebből a szemlélő, az ég adta világon semmit nem vesz észre. Én inkább azt tartom szem előtt, merre akarok menni, mert ez nekem nagyon fontos, de ez is csak egy érzés, semmi konkrét. Aki konkrét célokat tűz ki, szerintem az nem jut sehová, mert menet közben sok minden változik és elkeseredhet, megtörhet. Hát vagy nem!

Írta: nordwick - Dátum: 2013-01-23 12:27

#14

"Előbb tartani ...mint a valós festésben..."
ahogy én csinálom az nagyon szélsőséges e tekintetben.
Nagyon sokáig gondolkodom, és teljesen kész van fejben (nagyon teljesen!) Természetesen, ENNEK ellenére a konkrét festés ALATT sokminden változik. Magától is változna, de de ha valki mikor neki kezdek konkrétnak (vagy kicsit később ) és azt mondja : HÉ! ... akkor is.. (vagy nem...hiába mondja hogy Hé!

DE: mikor fejben készül (vagy hol) ... nekem az a sok HÉ! is kell... abba mennyi sok Hé! megy bele

(szóval hasznos a társaság...

(előző hasonlatomra visszatérve... a szülés előtt még van 9 hónap. (minimum

)

Szerkesztette: nordwick - Dátum: 2013-01-23 12:34

Írta: szigetimarta - Dátum: 2013-01-23 20:35

#16

Attila írta:
Nekem nagyon határozott, ködös elképzelésem van arról, hogy mit fogok biztos talán alkotni. Na és ilyenkor az szokott lenni, hogy menet közben teljesen változtatok az eredetileg határozottan ködös elképzelésemen. És ebből a szemlélő, az ég adta világon semmit nem vesz észre. Én inkább azt tartom szem előtt, merre akarok menni, mert ez nekem nagyon fontos, de ez is csak egy érzés, semmi konkrét. Aki konkrét célokat tűz ki, szerintem az nem jut sehová, mert menet közben sok minden változik és elkeseredhet, megtörhet. Hát vagy nem!

Írta: Attila - Dátum: 2013-01-23 21:11

#18

Ugye?! Nem hinném, hogy megtévesztés lenne, én így működöm, nem tudom az elejétől a végéig végig vinni az elképzeléseimet, hazudnék magamnak ha ezt állítanám és hazudnék másnak is, az lenen az igazi megtévesztés. Egy mű elkészülése nem lehet 100%-ig tudatos nálam, a végeredmény szempontjából a készítés fázisai tök érdektelenek. A néző a végeredményt látja, ami néha véletlenül alakult úgy ahogy, ettől nem veszti el az értékét nem lesz hamis szerintem.

Írta: nordwick - Dátum: 2013-01-23 21:46

#19

Igen ez egy alpvető különbség pl köztünk - felfogásban.
Pl én ha elűlök, hogy fesssek, akkor VALAMIT, EGY valamit akork megfesteni. Ha nem az lesz, az nekem gond. Addig vacakolok vele, amíg az nem lesz, (már ha ez összejön)
Ami változhat az az, hogy fejben nem mindent tudtam kitalálni, ami a konkrét festésnél előjön. De a cél ettől még cél marad. Pl "szomorúságot" szeretnék festeni, akkor nekem nem jó az "vidámság" lesz belőle. Az hogy ment közben látom, hogy ...ha egy kicsit másképp csinálnám, akkor jobban lenne szomorúság... "Ennyi a mozgásterem"...
...