Az első:
A fiú elvált a lánytól.
Most el kell hagynia az együttlét helyét.
Szomorúan megy furcsa járművével. Mint egy kivert kutya. Viszi kutyusát is.
És a traktor tetejére föltette a manzárdszobát: együtt töltött boldog órák, napok emlékének gyűjteményét.
Újra éli ezeket a pillanatokat. így hát megjelenik a lány is álmában.
A második:
A lány álmodik a fiúról, akit szeretett.
Elképzeli őt, ahogy bandukol fura járművével, olyan fura az a jármű, mint ő volt.
Egyszerre vonzó és taszító.
Végül a taszító erők győztek.
Mégis szeretne vele lenni. Kinn sétálni a városszélen.
Nincs végül. Legalábbis az álomban.
Az az érdekes, hogy mindkét értelmezés EGYSZERRE VAN.
A két álom egyszerre van. Egymásba kapcsolódnak az álmok. Egymásba érnek. Megérinthetik egymást.
Ha nappal már soha többé, álmukban még találkozhatnak.
Gyönyörű festmény, tényleg álomszerű, de megértéséhez nekem szükség volt a kép alatti leírásra, amit nagyon szépen köszönök! Igy világos a "miértje" is ennek az álomnak, mely megmaradt. És, mivel teljesen érthető a kép, nem maradt más hátra, csak csendben nézelődni és csodálni a látványt!