Tetszik nekem ez a festmény, a hölgy kicsit szégyenlősen felhúzta a vállait, talán azért tűnik furcsának a nyaka, bár én most ezt a képet látva el vagyok ragadtatva a csinos, vékony lábaitól. Én erre koncentráltam. Jó ez a sorozatod kedves Attila!

Kamillával értek egyet. Ha igaz az, hogy a megvilágítás (legyen az természetes, vagy mesterséges fény) általában fentről érkezik, akkor az álrész, mint kiemelkedő pozitív forma, valamilyen szinten kell, hogy árnyékolja az alatta lévő nyaki részt. A munkába fektetett energiát illetően a szituáció nem ismeretlen számomra sem. Az a montenegroi képem, ami eddig a legtöbb pozitív hozzászólást kapta, jó két évig pihent befejezetlenül egy sarokban, egyszerűen útáltam. Aztán egyszer - jobb ötletem nem lévén - elővettem, és 1-2 óra alatt minden megoldódott. Rakd félre, ha most nem tetszik.

Nekem tetszik. A fényből én nem vennék vissza, sőt a csipőjénél világositanám ki, hogy kiemelkedjen a csipő, csak egy pici fényt. A szeme ÉL.

Ez egy jó példa arra, hogy elkezdünk egy képet és már beleöltünk egy halom energiát, és mégse lesz befejezve mert nem tetszik. Ezt a képet nem volt élvezet csinálni....hát ilyen is van néha.

Szerintem rendben van a nyaka, csak a fényéből kellene egy kicsit visszavenni, akkor nem domborodik előre. Olyan lágy az egész. Szép.

A zöld puff is jó, de a hölgy inkább figyelemreméltó! Tökéletes a fény és az árnyék, az aktfestés már nagyon jól megy Neked Attila. Talán a nyaka körül van valami bibi, a többi nagyon jó!