Köszönöm, Márta. Hozzászólásaid mindig sokat jelentenek számomra. Így van ez most is, és talán ez a kép ad egy kis bátorságot ahhoz, hogy újra elővegyem az olajat.
Köszönöm, Kamilla. Én is úgy gondolom, hogy a két kép összehasonlításával nem érdemes már foglalkozni. Annak viszont különösen örülök, hogy a számodra példa értékű a festmény.
Ha nem "egyszerre" tetted volna fel, nem is jutna eszünkbe, hogy összehasonlítgassuk. Én nem is tenném. Az egy grafikának jó, ennek meg festői értékei vannak. Ez a fajta leegyszerűsítés nekem mindig egy példa, mert ez nem megy nekem. Tetszik a színredukció és ez a színpárosítás.
Köszönöm az őszinte kritikákat nordwick és Attila. Ez a kép valóban más, mint a vázlat. De az "öntudatlan" csalás a vázlat készítésekor történt. Később többször is megnéztem, és bár a rajzot jónak találtam, a személyiség nem stimmelt az enyémmel. Ezért kellett utólag, az olajképnél finomítanom. Mindenesetre számos tanulsággal szolgált mindkét munka, már csak ezért is érdemes volt elkészíteni őket.
Ez a portré szerintem MÁS, mint ami a vázlata.
Azzal egyetértek Attival, hogy az a kép erőteljes, határozott, sőt nagyvonalú... és nekem is az tetszik jobban.
Ez ahhoz képest, lágy, finom dolgok vannak rajta...
Egy olyan vázlatnak, logikus folytatásaként dinamikusabb eredményt várHAT el bárki.
Én azonban úgy vagyok ezzel, hogy egyáltalán nem lep meg, ha egy kép koncepciója menetközben megváltozik, esetleg 180 fokos fordulatot vesz.
Ennek a képnek számos jó tulajdonsága van, pl. izgalmas szín és tömeg egyensúlyok...