Pedig nem vagyok egy nagy rajzos, de valóban egy jól elhelyezett vonal képeket menthet! Amúgy pedig alig észrevehető aurákat rajzolok/festek tárgyak emberek köré. (Ezt pl. Monet is alkalmazta a képein.) Szeretem elmosni a határokat, de csak egy bizonyos szintig, illetve sokat szoktam pepecselni a megfelelő kontraszt beállításával. Köszönöm!
ÚÚÚÚ!! Micsoda verőfény! Gyönyörű lett. Ezért voltál annyira csendben egy ideig? Megérte. Nem tudom, hogy csinálod, de annyira "tiszták" a képeid. Mostanában végignéztem újra a galériádat és ez fogalmazódott meg bennem. Nincs kontúr, de mintha lenne. Talán egyszer írtam, hogy tiszteled a vonalat. Valami ilyesmi lehet a titka.
Nagyon köszönöm ezeket a szavakat, szépen lett megfogalmazva, amit érzek.
Ez a kép nem tudom miért született, mikor elkezdtem összerakni nem tudtam mi lesz belőle és miért, egy érzés volt csak bennem, amit ki akartam rajzolni a papírra.
Menet közben nem gondolkodtam a részleteken, semmi direkt nincs benne.
A döbbenet akkor jött mikor felraktam, ma. Ránéztem a képre és megértettem mit miért csináltam, összeállt az egész.
Hihetetlen összefüggések és miértek egész sora, és az időzítés is...egészen katartikus tud lenni mikor az ember rádöbben és összeáll benne a dolog. És megérti a saját alkotását. Lehet, hogy leírva ez furcsának tűnik, de én többször is, csak miután elkészültem a képpel, értettem meg.
Gratulálok, Atti, megteremtetted a realisztikus absztraktot. Ez, persze, első hallásra fából vaskarika, de ha jobban belegondolunk, nem is annyira lehetetlen. A képen az alakok, formák valósághűek, vagyis realisztikusak, ám ez a pasztellmű utazásra hívja a nézőt: tegye meg azt az utat, amelyet a művész megtett alkotás közben, vagy azt a belső utat, amelyre éppen ennek a képnek a hatására lépne rá. Ez a megközelítési mód pedig az absztrakt munkák értelmezésének kulcsa. Tehát már létre is jött a fúzió, a realizmus mesélni kezd, az absztrakt pedig a realitásból lel energiát a valóságtól való elrugaszkodásra.
Mindent összevetve, tetszik a képed, és nagy erénye, hogy mint a jó vers, több rétegű.
A táj egyébként az, amit innen az ablakból látok. Maga a kép egy eléggé konkrét időszakot mesél el, a szereplők is valósak. A többi meg már a nézőn múlik. Azért érdekesek a reakciók,....
A mélyebb mondanivaló nem furcsa tőled, szerintem szinte minden képedben jelen van, itt talán csak annyi történik, hogy jobban segítesz a nézőknek, abban hogy elinduljanak a mélyebb "jelentésrétegek" felé...
Egy kitalált vár! Gondoltam, hogy furcsa lesz tőlem egy ilyen téma és mélyebb mondanivaló, de majd hozzászokik a közönség. A vízköpő, a Hölgy és a háttér 3 különböző fotóról van összerakva, a korlátot is én raktam oda.
Köszönöm! Igazából pont ezen gondolkodtam, hogy a temperás korszakomban szinte csak színes és világos (fehér alapon) képek voltak, de én szeretem a monokróm dolgokat is, a sötétből építkezést is. Ezek a színes és világos képek azért nehezebbek,(dolgoztam vele eleget még úgy is, hogy nem akartam fotószerűre csinálni) itt nem lehet mismásolni. A fotót meg cserélem ha tudok egy jobbat csinálni.
Köszi! Kicsit megint nem bírtam jól lefotózni, de sebaj. Ezzel nagyon megszenvedtem, már jó régen elkezdtem, de valamiért nem ment. Talán az új témaválasztásom miatt vagy nem tudom...
Kép Értékelése
Hozzászólás küldése
Hozzászólások
