..véletlenek nincsenek.
egy másik kép alá írtam máshol:"feljebb olvastam a tudatosságról a művészetben..a MŰVÉSZETBEN.....én úgy gondolom,hogy az alkotás bizonyos fázisában-fázisaiban kell lennie tudatosságnak.Leonardo sem végig ösztönösen dolgozott a Giocondán, vagy képzeljük el Michelangelót végig ösztönös transzban a Dávid faragása közepette. Csaba képében is van tudatosság.Lehet ez szín vagy szerszámválasztás,arányosítás vagy más.Sötét-világos, igaz-hamis, tudatos-tudatalatti: együtt alkotnak egészet a művészetben is."
Tuesday at 8:44am · Like · 5
Szerintem sose nem az amit a felületes szemlélő "véletlenek" gondol az igazából valami mélyebb kapcsolódás, és nem is a "tudatalatti", még annál is mélyebb... én így gondolom...
Érdekes egyébként, mennyire véletlen a véletlen? Havernak már korábban is mondtam, hogy csinálhatna a környékükben valami szép erdős fotót, mert ahhoz lenne kedvem. Az, hogy pont egy ilyen kép sikerült és megláttam benne valamit, amit egyébként is kerestem, csak a véletlen műve (?).
Én Kamilla gondolatához térnék vissza. "...középen a válaszút". A technikai meg a hüperrealizmusos kérdéskör ELŐTT engem ebben a képeben legelőször éppen az fogott meg hogy két út van. Ez nem egy szokványos beállítás, vagy hogy mondjam, ... kevés kép van amin két út van, ÍGY. Nekem "közép"re nem a széles út esik, hanem az utakat elválasztó fasor... ha tovább megyek ezen a gondolat irányon, ez itt nem válaszút, hanem egy "széles út-keskeny út" probléma sokkal inkább, ráadásul ezek láthatóan párhuzamosan mennek.
Szóval kevés kép van, amin két út van ..ilyen módon... Csontvárynak van egy ilyen "beállítása". Engem ez a kompozíció (ha ez a "fotókiválasztás" érdeme ... akkor is...mindegy) megfog, és elgondolkodtat.
Köszi Vili! Van rajta még több hiba is, még sose csináltam ennyire összetett, erdős képet. Temperás korszakomban csináltam ugyan hasonlókat, de ez sokkal nehezebb volt. Viszont rengeteget tanultam.
Béla, szerintem bármikor neki lehet állni egy ilyennek a 3 órásak mellett, én is csináltam közben mást is.
Lenyűgöző! Majd, ha nyugdíjas leszek, akkor én is nekiállok 3-4 óránál többet rászánni a képeim elkészítésére. Nem tervezek hasonlót még álmaimban sem, hiszen elég gyönyörködnöm a Ti alkotásaitokban :-)
Nahát!, milyen remek partit dobtatok itt a kép alatt! ..jó kis hangulata lett ennek a képnek, az biztos. Valóban tuti fényeket kapott a néző.Engem a bal oldalon alul a levelek erősen kontrasztos csúcsfényei zavarnak kicsit.. a 'blur' fények talán hitelesebbek lennének ott is?
Na így kell! Egyébként erről a kréta különböző olvadtsági foka jutott eszembe, melyik részlethez éppen mi illik, attól függően fogom a kezemben vagy néha lerakom, illetve sokszor lehelem. Ezekkel rengeteg átmenet érhető el a teljesen kemény és teljesen puha kréta között.
A fénypöttyöt én úgy szoktam, hogy először a pötty "fényudvarát" csinálom meg, (ahogy mondod: különböző színekkel) (normál ceruzahegyezővel kihegyezett krétákkal), amjd ennek a közepébe nyomom bele erővel (és/vagy kézmeleggel előkészítve) a pöttyöt, szintén kihegyezett krétával. Aztán még jön egy művelet (ha kell), a pötty szétterítése, "ráhúzása az udvarra". Erről "nagyban" már volt szó, akkor lehet az embernek az ujjával csinálni, de itt ehelyett egy szintén kihegyezett keménypapír maszatolót használok. (Lehet ilyet boltban venni is, nem tudom mi a neve, én gyártom magamnak ezeket)
Ja, azokat az apró fényeket a legnehezebb megcsinálni (küzdöttem is velük és még nem tökéletesek), nem elég ha egy tónussal odapötyögtetünk, az nem lesz valóságos.
Csodás lett!(azok az apró pici fények bal oldalt(ott a sötétben)Huh!Hihetetlen aurája van!jesszusom ez pasztell!!!!!Basszus ez hihetetlen!Le a kalappal!(nem vagyok tájképes de ez valami lenyűgöző lett! na elég a puncsolásból egyszerűen csoda!Gratula!(nagy)
Azt hiszem, ez a kép nem tetszene hiperrealistának. Remélem a gazdája hamarosan elviszi és így nem lesz lehetőséged meggondolni magad és tovább javítgatni rajta
Ennek még kellene egy hónap és hiperrealista is lehetne....akár..igazából már ezen is annyi munka volt, (a levelek közötti résektől a fűszálakig), hogy kicsit el is ment a kedvem a további maszatolástól. Egy erdőnél ha hiperreál, akkor muszáj levelenként kidolgozni, nincs mese. Itt nem ez volt a célom, csak nagyon kidolgozni, az egésznek legyen tömege és mélysége és ez a pici szürreális beütés.
Kamilla én csak írtam, hogy technikailag miként készült, nem egyszerre a két fele. Ez is érdekes lehet.
Köszönöm borg! Azon felül, hogy ki akartam szépen dolgozni, nem törődtem a levelek formájával, vagy egyéb olyan dolgokkal, amik túl realisztikussá tették volna a képet, talán emiatt is az érzés! Meg a személyes kötődés is sokat segített, hogy ismerem azt, aki a fotót csinálta...
Köszönöm atusan! Barátom fotózta, autózott hazafelé, benézett egy földútra és ezt látta, visszafordult és lefényképezte gyorsan. A véletlenek.....éppen egy erdős képet keresgéltem a neten, de nem akaródzott onnan rajzolni.
A különleges, egyéni színhasználat miatt sejtelmes, titokzatos számomra ez az erdőrészlet, valósággal hívogat az út a rengeteg mélye felé. Jól átgondolt kompozíció és színvonalas kivitelezés. Gratulálok, Atti
Milyen érdekes. Mintha kétféle erdőben járnék. Egy baloldaliban és egy jobboldaliban. Közöttük a "válaszút". Lehet, hogy tudatalatti, de lehet, hogy szándékos. Gyönyörűek a fények.