Ezzel a lendülettel Párizs se tűnik bevehetetlen erődnek, csak gratulálni tudok az elszántságodhoz. Jogos, hogy nem magyarázol, hisz a festő dolga a festés, a magyarázat pedig már másik műfaj. Amiként egy cím se tartozik szorosan a képhez, legfeljebb támpont lehet a befogadáshoz, és régen rossz, ha többet akar kifejezni, mint amire a kép képes. Festeni amúgy is csak akkor érdemes, ha többet, de legalábbis valami mást tudunk elmondani a festékkel, mint szavainkkal bírnánk. Így hát csak fess mindannyiunk örömére, és a néző pedig le van, ha most nem is maradéktalanul, de akkor legközelebb, nyűgözve.
Nagyon örülök,hogy itt voltatok hisz ez mindig öröm és jó érzés!Sajnos a fotó valóban nem jó,viszont megmagyarázni a festményeimet nem fogom,hisz soha nem is tettem!Mindennek oka van és mélyről táplálkozom!A festést hihetetlen komolyan gondolom!Kaptam egy csodás dolgot az élettől és kaptam egy lehetőséget,hogy csak ezzel foglalkozhassak!Nagyon sokat dolgozom de ezt már leírtam valamelyik képemnél itt a Pemzlin!Nos tudom,hogy nem leszek nagy festő és nem fogok Párizsban kiállítani de mint minden hivatást ezt is csak úgy lehet csinálni,hogy nagyokat álmodunk anélkül nem megy!Úgy érzem megvan a kellő alázat és a mélységes szerelem a festészet iránt,hogy ne adjam fel! Még egyszer köszönöm mindenkinek és nagy puszit küldök!
Talán a fotózással kellene tényleg valamit kezdeni. Nekem is mumusom. A természetes fényben történő fotózás a legjobb. Az a helyzet, hogy az én monitiromon elég sötét. Az arc jól kivehető, már írtam valahol, nagyon tetszik. Szinte minden képednek vagy egy szeglete amit nem látok rendesen, mert túl sötét. A titkok sarka, nyilván nem véletlenül bújnak meg. Ez izgalmas. De már kíváncsi vagyok mit rejtenek a csücskök.
Nagyon szépe ez új képeid, nagy grat!
Pilinszky : "Szabadulás"
(nem írom le végig, csak az elejét meg a végét)
"Először, mi a szekrényben volt.
Másodszor, mi az ágy fölött, a polcon.
Benézett még az ágy alá is,
majd falhoz állt az összegöngyölt
utipoggyászt maga elé helyezve.
***
Egy édes, édes ölelésre gondolt,
és össze-vissza kaszabolta
az utipoggyász. "
Sok igazság lehet abban, amit a bal oldallal kapcsolatban mondanak, mégis az arc és az a hegyes valami olyan kontrasztot ad a képnek, ami nélkül már más lenne. Lehet, hogy másképpen is megoldható ez, hogy hogyan, fogalmam sincs. Mindenképpen hatással van az embere így együttesen, mégpedig nagyon, nagyon!!! Hihetetlen érzékeny lelked van Pat!!!!!!
A képpel nézői szemmel csak az a gond, hogy a baloldal nehezen értelmezhető. Mert ha teszem azt, leírok egy történetet, és a felét magyarul, a másik felét ékes tamil nyelven, akkor lehet a történet bármilyen érdekfeszítő, se a magyar, se a tamil olvasó nem lesz maradéktalanul boldog, kivéve azon keveseket, akik mindkét nyelvet bírják. Hacsak az alkotó le nem fordítja egy nyelvre a kis kíváncsi olvasónak. Vagy, az arra hajlamosak törhetik a buksijukat a megfejtésen. Nevezzük ezt a tevékenységet mondjuk műelemzésnek. Bocs a béna analógiákért.
A kép bal oldala.
Ha a festmény a festő szempontjából készül )) , lehet hogy van szerepe a bal oldalon lévő dolgoknak. Ezt most viccesen akarom mondani valahogy, mert másutt azt olvastam hogy az ottan "zavaró az a sokminden izé"
Gondolom a nézőnek.
De nézői szempontból (nekem) anélkül hogy belemélyednék azokba a cuccokba, hogy mik lehetnek, akkor is elég szuggesztívek. Balra fent ronda szellem(ek), alul meg gy még jobban gonosz háromszög éppen torkonszúrni készül a főszereplőt.
És ez meg külön izgalmas, mert akkor azt kérdezi az ember magától, hogy vajon éppen mért torkon...