***
"az arcra visszatérve, pont egy közbenső kifejezést szerettem volna rárakni, mikor még nem de már majdnem, egy megfagyott pillanatot."
ezzel viszont nem értek egyet... csak félig.
a "felismerés pillanata" az egy végtelenül szép pillanat.
igen ...bele is lehet kövülni akár...
és nem biztos... hogy ez lesz. Másféle csoda is lehet a folytatás...
***
"közbenső kifejezést..."
igen, ottvan...
de nekem nem a kövülési irányt jelzi...
A monokróm megoldás ellenére - nekem - az utóbbi idők legfestőibb darabja. Az az érzésem támad, ahogy nézegetem, mintha egy színes festmény fekete-fehér reprodukcióját lánám. Minden a helyén, szép fény-árnyék hatás, egyszóval tetszik!
Köszönöm! A póz sorozat következő darabja lett volna, de túl egyszerűnek tűnt és nem tetszett, ezért változtattam rajta ebbe az irányba. Egyébként az arcra visszatérve, pont egy közbenső kifejezést szerettem volna rárakni, mikor még nem de már majdnem, egy megfagyott pillanatot....azért ez nehéz, főleg, hogy teljesen fejből kellett rajzolni (az eredeti arc ránk néz és mosolyog). Most így sikerült.