Igazatok van.Nem szeretnék olyasmit csinálni, ami nem én vagyok.Biztos, hogy a nehezebb utat fogom választani, csak még annyira nem értek a festéshez. Egyenlőre próbálkozom, tanulok.

Neked szerintem egy igazi kihívás az érzésközvetítés, a TE érzéseidé, ráadásul még ezt is nem fotók mankóival. És azért írtam ezt, mert így látom, az összes képed alapos tanulmányozása után. Itt most nagyon meg kell választani a lehetséges utat. A nagyon nehezet javaslom, hiába van a "Feleségem" képnek kevesebb "pontja" a falon mint a "Jégvilág"-nak.

Bele lehet menni abba a populizmusba amibe én is belementem... de nem ajánlom. Rossz vége lesz.

(Közbe rájöttem hogy az előbbit nem Sándor írta hanem Kamilla - de a lényeg ugyan az)

Igazat adok Nodwick-nak, a nem fotóról festéssel kapcsolatban. Érzéseket átadni, nem csak dokumentálni egy olyan adottság, ami több, mint az eszközöket jól használni. Neked ez megadatott élj vele, ha teheted.

Nem ez a gondom, hanem az, hogy eszméletlen érzéked lenne a nem a nem fotóról való festéshez...

Sokszor fotóról, mert nem járok sehova, ahol modellről lehetne festeni..Azonkívül a fotót átdolgozom, illetve kiinduló témaként használom fel. A tájakat gyakran telefonnal kapom le és itthon próbálok kihozni belőle valamit.

(néha felteszem ezt a kérdést) hogy fotóról vagy nem...
Merthogy vegyesen vannak és nem mindig tudom ... (és közben gondolkodom)

Tudod melyik szerintem a legjobb képed? A "Feleségem".