A piros és főleg gömbölyű dolgok (mint pl. alma.. morortank) nagyon szépen illeszkednek a tájba maguktól is, már ha az főleg sok zöld lombból áll. Akkor adódik a belliszkedéssel a gond, ha tájban pl sárgák, narancsok, fehérek jelennek meg, ekkor bizony a festőnek is akad dolga. Némely egyensúlyok maguktól adódnak... de még ezekre is "rá kell játszani" erősíteni -gyengíteni (szürke sárhányó) pl, Az (egyik) igazán nehéz munka érzésem szerint, a kékek világának létrehozása a képen belül - a mi a "beilleszkedést" teljesen helyére teszi.
Ebbe a bizonyos kritikus idő-intervalulmba már a fékezési művelet nem fért bele. Kb így nézett ki : gáz, repülés, ébredés a kórházban. (Később meg már egy oldalkocsis BMW jött, ami 40 év szünet után minden babrálás nélkül elindult.
Találtuk. (Ez nem volt olyan nagy csoda akkoriban, még komplett légvédelmi üteget is találtunk előtte egyszer, de a BMW-t azt nem vallottuk be, mert az üteget elvitték)
(az antik motorok iránt különös vonzalmat érzek, 9 évesen volt az első kulcscsontörésem az Ördögárok nevű helyen egy MZ nevűvel, 20 márodperccel a felszállás után, met azt hittem, hogy olyan lesz mint a bickili. - azóta még inkább szeretem őket)
Jelenlét - kép.
Egy ember jelenléte.
Nekem ez a kép ezt jelenti.
Egy ember, akihez a motor tartozik. Jött vele, benne van az egész útja ahogy ideért például... itt hagyta, és most valamit épp csinál.
"Erősebb" módion lehetséges, hogy nem lehetne ŐT megjeleníteni...
(Ezt gondolom...)