Olyan számomra ez a kép mintha képernyőn keresztül nézhetném a múltat, beavatkozni már nem tudok, de láthatom ha kivárom hogy jön valaki és kinyitja azt a szekrény ajtót, kivesz valamit,és aztán leül a fotelba.! :-) Nagy gratulációm!
Épp tegnap beszélgettem egy képzőművészetissel és majdnem ugyan ezt mondta, magányosa harcot folytat. Szerintem mindenki, aki ezt választotta, függetlenül attól, hogy profi vagy amatőr, magányos harcot folytat. Lehet, hogy egy-egy hozzászólás itt, többet ér, mint egy fél év az egyetemen, kicsit kisarkítva természetesen. Egy-egy jól megfogalmazott tanács mindenképpen hasznosabb tud lenni és előrébb tudja lökni az illetőt mint akármennyi gyakorlás, mivel egy külső szemlélő megláthatja azokat, amiket belülről esetleg nem veszünk észre.
Köszönöm,szuper ez a bátorítás! Az ilyesmi mindenkinek kell,ezért is örülök a hozzászólásotoknak és a tanácsaitoknak. Jól jön az ilyen magányos harcosoknak, mint én, bár...gondolom mindenkinek.
Nem tudom valaki észrevette-e, de az első hozzászólásom tömören összefoglalta a lényeget. Érdekes egyébként ez a tudatosság, ami arra irányul, hogy úgy tűnjön az alkotás mintha nem lenne tudatos. Én is alkalmazom ezt sűrűn, hogy megpróbálok nem belemerülni a részletekbe, egyensúlyozni egy vékony határon. Szerintem a párna színe most jobb, azzal a tároló ibrikkel folytat párbeszédet ott a komódon. Ez az elrendezés, kidolgozás pedig azt sejteti, hogy az emberek előbb még ott ültek, valahol a közelben vannak és mindjárt visszaülnek, beszélgetnek tovább. Nagyon jó az irány ilyen szempontból, áttörni egy gátat, ahol élővé kezd válni egy ilyen kép, ahhoz kell érzék.
Nagyon tetszik. Annyira jó a hangulata. Ha csak nézem.. szinte elindul a képzeletem, hogy milyen lehet a szoba többi része.. padló, ablakok stb..
Gratulálok!
Abszolút jó gondolat! Ennél jobb nem is lehetne.
Úgyhogy most nekem nehogy neki fogj beforgatni a komodot Ez a kép "geometriailag" még talán "túl jó" is - impresszionista szemmel nézve.
Úgy jó ahogy van, a hangulat -ahogy fogalmazod- le lett képezve.!
Ez amit gondolsz, NAGYON JÓ irány!!!
(Annak meg külön örülök hogy ilyen jól meg tudod a törekvésed fogalmazni)
Azzal kísérletezem egy ideje, hogy ne fulladjak bele a részletekbe, mert attól kimerevednek a képeim és hiányzik róluk az élet .Minél alaposabban akarok valamit részletezni, annál több lesz benne a hiba Valahogy az egész látvány (kicsit impresszionisztikus) hangulatát próbálom leképezni. Hát...?
Semmi gond a változtatásokkal, érlelődéssel, SŐT! nagyon jó az! Nem is csoda, hiszen aznap készül... természetes dolog.
(Bárcsak általános volna, hogy egy kész művet az alkotója kritikus szemmel nézeget utána... ) Minekünk meg egy jó játék, hogy észrevesszük e a változásokat Én elhatároztam hogy mikor feltöltöd rögtön lementem, de azért se, tesztelem inkább a megfigyelőképességem
***
Perspektíva: igen, ahogy mondod.
De, mint mondtam: ez ITT ebben a szituációban jót tesz a képnek, mozgalmasabbá, élőbbé teszi, még akkor is, ha nem tudatos volt.
Amúgy jó hangulatú kép, mediterrán, spanyolos érzés, nem is tisztán "enteriőr" a sok növény természetkapcsolatot éreztet...
(Visszatérve a perspektívára, egy ilyen régi spanyol házban semmi sem merőleges és párhuzamos, a falak pl megtörnek, görbülnek.. )
***
(A párnának szerintem nem a színe volt a baja , hanem hogy nagy... de gondolkodom még..)
Tárgyak helyzete bizonytalan. Ami nem feltétlenül probléma! Sőt. Lehet ez egy kompozíciós eszköz is ha ez a cél. Ettől mozgalmasabbnak érzünk egy képet. Tehát nem feltétlen kell ilyen dolgokat "helyrerakni". nem műszaki rajz ez.
(Mi okozza a bizonytalanságot? a komód felső erős élének iránya főleg. Ha a falban a a komód szélénél nincs törés, és a komód a falnak van tolva, akkor a fotelek a fal mögé esnének... vagy ha elfogadom a fotelek adta irányokat, (valamint a mögöttük "sejtetett" fal-padló találkozást) akkor a komód tűnik úgy, mintha ki lenne fordulva felénk. Az innenső fotel hátső lábát én mindenképp megrajzolnám. Tehát sokkal több "irány" van van képen mint (szerintem) a valóságos szituációban.
(A fotelek által bezárt szög is természetesen ide tartozik, de az valóságos)
De ezen én nagyon meggondolnám hogy változtatok e vagy sem...
Sándor képeinél vigyázni kell, mert mindig átalakulnak, az előbb akartam mondani valamit a színekről, egy fél pillanatra elnézek, erre eltűnik a kék párna Illetve ott van az csak kapott egy huzatot.