Nagyon jó, hogy ilyen szemmel néztek egy képet.Valóban ilyen ember vagyok és örülök, hogy Ti ezt megláttátok a munkámban. Erre mondhatom én is, hogy gratulálok...és köszönöm.
Ez egy kiemelkedően jó kép!
(Nem a pillanatnyi érzéseimet mondom, jó sokszor nézegettem)
Kamilla jól összefoglalja a lényeget. Szerintem is ez van, egy önarckép nem feltétlenül csak az arcvonásokról kell szóljon. Épp ellenkezőleg: a világgal való kapcsolatról. És az itt nagyon világos. A szó szoros értelemben is, ez a hátulról jövő fény (klasszikus megoldás) az világítja meg amire festő tekintete is irányul. És ez az ami legjobban tetszik a "kifele szemlélődő ember" megmutatása.
Nagyon szép a "főalak" és "kész (bekeretezett) kép" polaritás - ez feszíti ki az egész kép "terét" - hiszen egy festő világáról van szó... ebben "történik meg minden".
Már csak apróság: a fal "fényeloszlása" : épp tökéletes! Nem durva, nem finomkodó, és nagyon szépen emeli ki mindent aminek "kontrasztja"-ként kell viselkednie, a főalakot erősen, a többi dolgot puhábban ... (holvan ez már a régebben kifogásolt körvonal "feketéktől" ... nagyon messze! )
Egyszóval: