Ha már ma volt szó korrózióról, egy hasonló jelenség jutott eszembe.
Pilinszky használja ezt a kifejezést, hogy "felfeslik a valóság szövete (szövedéke)" Ezt én mindig nagyon vizuálisn képzeltem el, noha egy nagon mély filozófikus dolog.
Nos, írod, az említett filmeknél a "homályban maradó dologk izgattak". Hát én úgy érzem itt is.
Szereted a "kicsavart" dolgokat: én itt egy kettős csavart látok, a kettős csavar után bizony ott vagyunk a a filmbeli homályban maradt részek e képi megfelelőjénél: a "valóság szöveténél" . ("véletlenül" itt ez 70 százalékban "ruhaszövetként" van jelen) Az első csavar: ráirányítod a figyelmet (egészen szokásos módon) az arcra - de ott nem lehet továbbmenni. Ígyhát az érteni vágyó kíváncsiság másfele indul. És itt jön a második csavar, és talán a leglényegesebb: "ott tovább lehet jutni" "be lehet jutni" ... A nagy festészeti technikai munka, a kis pirosak, a rétegek: az átjáró. A szövet "felfeslett"... az arcon át nem, a szokásos úton nem, de ezen az úton át viszont be lehet jutni az álomba, a valóságon túliba ...valahová. Nevezzük az álom területének, de lehet hogy még messzebbre. ...
Igen...arról álmodik...
Kicsit, de csak kicsit komolyabban... az arc direkt egyszerű, illetve azt a megoldást szerettem volna belevinni amikor a régebbi romantikusabb filmekben az arc van megvilágítva annak is a szemkörnyéki része és a többi dolog félhomályban van.... ott is mindig a homályos dolgok izgattak engem. Tudom a tekintetekre szerették volna tenni ott a hangsúlyt, és mivel szeretem az ilyen kifacsar abszurd dolgokat, itt be van csukva a szem..vagyis ott hiába is keres bárki bármit...csak az álmot találhatja... és hogy ki milyen álmot képzel oda...hát az az ő dolga
"Miről álmodik a lány? Hogy jön egy királyfi tán hófehér paripán?"
Viccet félretéve, Dórinál szoktam látni ilyen megoldásokat, amit én is el akarok tanulni majd mert tetszik ez az egyszerűsítés.
Ahogy Pista (nordwick) már írta a kezek nagyon jók lettek, picit el is viszik a tekintetemet az arcról mintha az nem lenne fontos, mintha az arcról még nem lehetne leolvasni egyébként se semmit, mintha az álmodás illetve alvás legesleg elején lennénk, mikor a test épp elernyed.
Nekem legalább is.
Kép Értékelése
Hozzászólás küldése
Hozzászólások
Jó volt látni a folyamatot is.
Mindig szépeket álmodok...
