"Mi itt lakunk a körtéren. Lemegyek egy kicsit biciklizni.
Estefele már mindenki itt van: Zoli, a kőműves segédmunkás, ma csak hatezret keresett, emiatt egy kicsit bánatos, Feri bácsi már megjárta a Kisgödör nevű helyet Unicumjai végett, Andinak még nincs bejáratva az új tűsarkúja, Andor szerint a Corona Borealis csillagképben szabad szemmel is láthatóan megjelent egy újabb csillag (a többiek nem annyira látják).
A legfontosabb, hogy Robi lehozta barátomat: Thészeuszt, a kék kutyát.
A körtér szép lassan emelkedni kezd, repülünk a város felett.
Teszünk egy-két kört együtt. "
Nagyon tetszik. Igen, ez valóban költészet, a festőművész eszközeivel. A csodálatos színekkel és fényekkel, árnyalatokkal. Számomra az egész kép álom és valóság finom elegye. Bár a történések nagyon is hétköznapiak (egészen addig, hogy a tér a magasba emelkedik), a megjelenítésük tele van lírával (pontosabban festőiséggel).