A rózsaszín csíkhoz:
Szerintem nem olyan, mint a Csernus képnél. Annál a vékony vonalak belehelyezték a figurát a környezetbe. Nálad olyan, hogy vagy kiugrasztja a fejet a képből, minden elé hozva (kar, párna st vagy kifordítja az arcot.
Némiképp ellentmondásnak tűnhet, ha éppen én jelzem (akit sokan technokratának aposztrofálnak) hogy meglepően kevéssé izgatott ebben a képben, konkrétan ebben, semmilyen színtani, technikai, vagy képalkotási megoldás ...
És akkor kiderül hogy a kép maga annak készült.
Engem a tekintet érdekelt, ami viszont rendkívül élő, direkt, simán, minden gond nélkül keresztülhatol bármilyen zónáján az embernek. Mindez anélkül, hogy gondolkodnék azon hogy mit akarna mondani.
Az ellentmondás természetesen látszólagos, mert nyilván jócskán van szerepe mindennek akár a rózsaszínnek is hogy mindez megtörténhessen.
"csak egy tekintet" ... és milyen lesz az, mikor majd tényleg tekintetet akarsz festeni...
Ez a kép a színtani kísérleteim egyike...nem akartam nagy dolgot, csak a rózsaszínnel valamit kitalálni. Játszani a felületekkel, és a tekintet ezért "csak egy tekintet".... persze lehetne mondanivalót mögé tennie...de hát azt egyénileg mindenkire bízom. Köztudott hogy nem szeretek és nem is tudok jó címeket adni, nem is szándékom, jobb szeretem ha a látvány beszél magáért...én a festői részét vállalom..mosoly.... a többit a nézőkre bízom ...
És kell oda az a rózsaszín vonal..anélkül semmi lenne az arc.... emlékszel Gábor amikor Csernusra utaltam a képednél? Nos azért kell....
Nagyon tetszik az élő szövet simasága és a textil durvasága közötti ellentét a felületkezelésben!
Az arc sötétebbik felén nem szabadott volna határolóvonalat alkalmazni. Elrontja a feszültséget azáltal, hogy gyengíti a kép egységét.
A felületek zseniálisak, ezt már egy korábbi képnél is megjegyeztem. Micsoda komorság! Milyen kegyelmetlenség!
Ez tetszik (mosoly).
Épp ezért, nem lehetne-e esetlge-e hogy-e a címében ne legyen benne a "csak egy..." sallang?