És... épp most volt szó anatómiáról. Nahát, ez a tartás és mozdulat, igen egyszerű eszközökkel előadva (ahogy Péter mondja: visszafogott) visszafogott, de mindent hordoz.
És ez a mozdulat nem a feladás, a megtörtség, a vereség, a céltalan botorkálás mozdulata. Irány, orientáció, és tervezettség, szándék és lendület is van benne. Járókeret ide vagy oda.
Remek munka, és szerintem is inkább pozitív. Mindenesetre lelke van a képnek. Ez sokunknál hiányzik néha. Nagyon tetszik a visszafogott megfogalmazás az alakon, kontrasztba állítva az vibráló, hivogató és ettől számomra optimizmust adó ablakkal. Azt hiszem, hogy itt nem csak lefestett valamit az alkotó, hanem gondolkodott is. Tetszik.