Ennél szebben nem lehet megmutatni földi létünket. Az egyiknek épp véget ér, a másiknak épp elkezdődik.
Az egyik megélte már, ott vannak az emlékei, eljött az idő, hogy elszámoljon velük, a másik még csak most kezdi gyűjteni őket.
Sokaknak csak egy pillanatot örökít meg ez a rajz, ami megható vagy szívszorító, de nekem nem.
Gyönyörű kép az, elmúlás minden fájdalmával együtt is.
Ez a monokróm megfogalmazás pedig illik hozzá, máshol olvastam, hogy hiányolják a színeket, szerintem se a fekete-fehér se a színes nem illett volna hozzá.