És Dávid el is tudja még mesélni is, szavakban is, nagyon jól, hogy ez mért jó, mért szép.
Például.
"Például már régen szerettem volna NAGY felhőket festeni."
NAGY felhőket csak akkor lehet festeni, ha ott állsz alattuk.
Mennek, elrontják a kis fényeidet kis kitalált hülyeségeidet, tűzőnap jön, aztán aztán miután kicsúfoltak, visszadobják az eredetit. És újra minden.
"Tanulj festő!" mondják a nagy felhők. Nincs is nagyobb iskola, mint a nagy vonuló felhők alatt dolgozni.
De jó ilyet olvasni, hogy kimész a szabadba festeni! Vajon hányan teszik meg a fiatal festők közül?! Én évekig jártam ki, télen-nyáron, bár én nem tudtam ilyen jó képeket festeni,amelyik valamennyire sikerült, azt elajándékoztam, még fotóim sincsenek róluk, abban az időben nem volt digitális technika.
Dejó, Jákfán jártál Thomas? Én imádom, és családom egy része ott lakik, a festmény meg, hát ilyen lett, két alkalmas pein air, szerintem sem a max, de sokat tanultam belőle, például már régen szerettem volna nagy felhőket festeni. Ez egy 8 méteres szénabáláról készült, ahová még a kutyák is felmásztak nagy nehezen a 40 fok melegben, és azt éreztem, végtelen nergia jár át