biztosak nem lehetünk abban ami Degast hajtotta. annyit adjunk meg neki, ami neki jár - utat tört ö is és árral szemben úszott ami lelkierőre vall. sokan nem vállalják be ezt manapság
Rendben, outsider volt a balettben. de akkor az volt minden képén, mert az érzés és a színhasználat rutinja nagyon hasonlóan épül fel. És talán pont azért volt outsider, mert "Degas alapban szomorkás ember lehetett, azért nem táncolnak a fények az ecsetjén. De ha nem is szomorkás, mindenképpen túlzottan racionalista "..és nézzük meg a tiedet: érdekes módon pont attól kap érzelmi töltést és veszíti el 'tudósítás-jellegét'-ami Degasnál fennáll, mert sajátosan elmostad a határozott kontúrokat.És a fények. Valóban légiessé teszik a lányokat. Szegény Degas! Azért vannak ott jó képek ..ott a DANCER ON STAGE meg a TWO..,ahol ragyog a kicsike
Degas ... most gondoljunk ...nem a fényekre... csak a "terekre" ... Milyenek ezek a terek? Minden képnél?
Egy kulcslyuk látószöge !
A legszélesebb látószögű kép is egy kulcslukon keresztül nézés !
Itt semmi fény... ott semmi fény.
Nem... tévedsz.
Én belülről látom, mert táncolok.
Ő sem nem belső ember, sem nem beavatott, ő egy díszletes. Nem szomorkás és nem racionalista... hanem díszletes. Vagyis kívülálló. "outsider".
(kösz a "bleary" értelmezést - alapból egy másikat gondoltam, de így világos)
Ez az, ő a belső ember, a beavatott.Te pedig benéztél mert hallottad a zongorát
ja,és = elmosódott, puha
Azt hiszem Degas alapban szomorkás ember lehetett, azért nem táncolnak a fények az ecsetjén. De ha nem is szomorkás, mindenképpen túlzottan racionalista volt.
Degas említése természetesen helyénvaló itt...
De ő másképp érzékel. Mintha alkalmazásban lenne egy balett színháznál, ő lenne a díszlet tologató, vagy függöny huzogató... látja a keserves munkát, látja az egész rendszert a könny és verejtékcseppek oldaláról... a fényt is így látja. Szürkék a fényei.
Azt nem látja, hogy mindezek ellenére a tánc az az, hogy fényt táncoljuk el... a fény az, amit táncolunk... a legszebb, legfehérebb fény.
Balettező(balettozó?) lányok ábrázolása Degas óta kedvelt , bár túlzásba nem vitt téma.Jó ez a sejtelmes 'benéztem az ajtó résén' kompozíció, izgalmassá teszi a pihenés pillanatát. Nekem egy kicsit húzza a szememet a 'bleary', menekül a tekintetem az alsó sötét foltokhoz.